EGY KIS TUDOMÁNY
Az egészségmegőrző baktériumokról:
Az élelmiszeripari termékek címkéjén egyre gyakrabban olvashatjuk a következõ feliratokat: "Probiotikus kultúrát tartalmaz", vagy "Bifidobacteriumot tartalmaz", vagy "L. caseit, L. acidophilust tartalmaz". Ezek az információk számos kérdést vetnek fel a fogyasztóban.
Mit takar a probiotikus elnevezés? Előnyös-e, ha a szervezetünkbe kerülnek? Hogyan befolyásolják az egészségünket?
A probiotikus kifejezés görög eredetű, jelentése az életért, az élet számára. Kezdetben az állatgyógyászatban és az állattenyésztésben jelöltek ezzel az elnevezéssel olyan táplálékkiegészítőket, amelyek segítették fenntartani a bélflóra kívánatos egyensúlyát a szervezetben.
Az utóbbi tíz évben a probiotikumokról megállapították, hogy olyan élő mikroorganizmusok, amelyek ha kellő mennyiségben kerülnek a bélrendszerbe, jótékony hatásúak az egészségre. A szervezetbe vagy szárított formában (pl. kapszulázva), vagy olyan tejtermékekkel együtt kerülnek, amelyeket a megfelelő mikroorganizmusok közreműködésével állítottak elő.
Az emberi bélflóra eredetű probiotikus mikroorganizmusokat ezért mind gyakrabban használják a tejipari termékek előállításához. E fajok alkalmazásának elsősorban az az oka, hogy könnyebben adaptálódnak az emberi szervezetben uralkodó körülményekhez, más tejsavbaktérium-fajoknál könnyebben megtelepednek. Jellemző rájuk, hogy képesek ellenállni a gyomorsavnak és a vékonybél emésztőenzimjeinek, így bejutnak a vastagbélbe, s ott elszaporodnak.
A probiotikus mikroorganizmusok közül mind élelmiszer-technológiai, mind táplálkozás-élettani, mind egészségügyi szempontból a Bifidobacterium és a Lactobacillus nemzetség bizonyos fajai a legfontosabbak. Az emberi eredetű fajok közül a B. adolescentist, a B. longumot, a B. bifidumot, a B. brevet, a B. infantist, a L. acidophilust és a L. casei subsp. rhamnosust alkalmazzák leggyakrabban a technológiában.
Bifidobacterium nemzetség:
A bifidobaktériumok izolálása és leírása a múlt század utolsó éveiben kezdődött. Jelenleg harminc Bifidobacterium nemzetségbe tartozó fajt ismerünk. A fajok egy része a meleg vérű állatok és az ember bélflórájának természetes összetevői, de a mézelő méhekből is izoláltak fajokat. Az emberi szervezetben előforduló leggyakoribb faj a gyermekek tápcsatornájában megtelepedő B. infantis, B. breve és B. longum. Az újszülöttek béltraktusa közvetlenül a megszületés után még mentes a mikroorganizmusoktól. Az anyatejes táplálás hatására a bifidobacterium-populációja igen gyors növekedésnek indul, s hamarosan a bélflóra 25%-át is kiteszi. Ahogy a gyermek növekszik, az elsõ két faj helyét fokozatosan a B. adolescentis és a B. longum veszi át, amelyek a felnőttek bélcsatornájában is megtalálhatóak.
Sajnos, az élet során számos kedvezőtlen tényező (pl. antibiotikumos kezelések, hasmenés) következtében a számuk nagymértékben csökken.
Lactobacillus nemzetség:
Jelenleg a nemzetség ötvenhat fajt számlál. A tejsavbaktériumok élőhelyei igen változatosak. Megtalálhatóak a tápcsatornában, a nemi szervekben, s mind az emberben, mind a magasabb rendű állatokban a bélflóra tagjai.
A tejsavbaktériumok számos faját az élelemiszer-ipari technológiában igen kiterjedten használják, mert nem patogén, biztonságos mikrobák. Sőt, sok faj kifejezetten betegségmegelőző, immunrendszert erősítő, egészséget támogató szerepű, különösen a béltraktus és a nemi szervek tekintetében. Táplálkozás-élettani és egészségvédő szempontból az utóbbi években legnagyobb jelentőséget a L. acidophilusnak tulajdonítanak.
A probiotikus tejkészítmények táplálkozási és terápiás hatása:
A savanyított tejkészítményeknek fontos az egészségmegőrző táplálkozásbeli szerepe. A tejfehérjék jobb emészthetősége, az ásványi anyagok, különösen a kalcium nagyobb mértékű felszívódása, a biológiailag aktív anyagok képződése csak néhány a sok kedvező táplálkozás-élettani hatás közül.
A probiotikus baktériumokkal előállított tejkészítmények pozitív tulajdonságainak köre még tágabb. Meggátolják bizonyos rákfajták, elsősorban a gyomor és a bélrendszer rákjainak kialakulását a karcinogén anyagok lebontása és az immunrendszer serkentése révén. Például számos bélbaktérium nitrózaminokat hoz létre, amelyek potenciális karcinogének. A bifidobaktériumok átalakítják a nitrózaminokat, így csökken a vastagbélbeli karcinóma kifejlõdésének kockázata. A fermentáció során képződő tejsav döntő mennyiségben balra forgató, ún. L(+) tejsav, amely részt vesz az anyagcsere-folyamatokban.
A probiotikus baktériumokat tartalmazó élelmiszerek mellett számos gyógyhatású készítmény, illetve gyógyszer is forgalomba kerül. Ezek a baktériumpopulációk fagyasztva, szárított formában, kapszulázva kerülnek az üzletek polcaira. Rendszerint gyomor és bélrendszeri bántalmak (hasmenés, antibiotikumos terápia mellékhatásainak csökkentése, székrekedés) és májbetegségek esetén válnak be.
A probiotikus baktériumok napjainkban világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek. Persze, nem tekinthetők általános, minden betegség kivédésére, illetve gyógyítására alkalmas csodaszernek, de kedvező tulajdonságaik miatt mind a betegségmegelőzésben, mind a gyógyításban helyük van.
Varga Zsuzsa fõiskolai adjunktus
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar Dietetikai Tanszék
A probiotikus ( élattanilag hasznos ) baktériumok szerepe a bélrendszeri betegségek tüneteinek enyhítésében
A probiotikus baktériumok:
A mikroorganizmusok speciális csoportja, a probiotikus mikroorganizmusok számos egészségügyi és élelmiszertudományi kutatás középpontjában állnak. Bár az első baktériumok izolálása és meghatározása a XIX. és a XX. század fordulójára tehető, az érdeklődés csak a hatvanas évektől kezdődően fordult feléjük intenzívebben. Ebben az időben kezdték ezeket a mikroszervezeteket az állattenyésztésben, az állatok takarmányozásában táplálékkiegészítőként alkalmazni. Ezt követően kezdődött annak a kutatása, hogy milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, s milyen szerepet tölthetnének be az emberi táplálkozásban.
Probiotikus mikroorganizmusként többnyire tejsavbaktériumokat tartanak számon, de fellelhetők közöttük más baktériumnemzetségek tagjai, valamint élesztőgombák is. Hogy milyen mikroorganizmusok sorolhatók közéjük, annak szigorú feltételei vannak. Ha egy mikroszervezet megfelel az alábbi öt kritériumnak, akkor jelenlegi tudásunk szerint probiotikusnak nevezhető:
- emberi szervezetből izolált legyen,
- ne legyen patogén,
- álljon ellen a gyomorsavnak és a vékonybél emésztőenzimeinek, hogy megőrizze életképességét a bélcsatorna egymást követő szakaszaiban,
- maradjon életképes az élelmiszeripari technológiai folyamatok során és a termék minőségmegőrzési idejének végéig,
- bizonyított legyen az egészséget kedvezően befolyásoló hatása.
Az Európai Unió Bizottsága a kutatási és technológia-fejlesztési keretprogramjában számos kutatást támogat annak érdekében, hogy tudományos adatok sokasága álljon rendelkezésre a probiotikus baktériumok témakörében.
A jelenleg is folyó kutatások szerint valószínűsíthető, hogy néhány tejsav-baktériumfaj képes:
- csökkenteni olyan mikrobiális enzimek aktivitását, amelyek prokarcinogén anyagokat képesek karcinogén vegyületekké alakítani (pl. a-glükuronidáz, a-glükozidáz, nitroreduktáz, ureáz),
- növelni a szervezet rezisztenciáját a fertőzésekkel szemben (különösen a hasmenést okozó fertőzésekkel szemben),
- erősíteni a bélflóra aktivitását számos allergiát kiváltó tényezővel szemben,
- enyhíteni a gyulladásos bélbetegségek tüneteit, így javul a betegek életminősége.
Az eredmények nagyon biztatók, de még sok vizsgálatra van szükség megerősítésükre. Az alábbi hatások tekintetében viszont már most egyetértenek a kutatók.
Ezek a mikroorganizmusok:
- serkentik az immunfolyamatokat,
- csökkentik a patogén baktériumok aktivitását a bélrendszerben.
A sokféle eredmény közül azok a legígéretesebbek, amelyek arra utalnak, hogy a hasmenéses és a gyulladásos bélbetegségek megelőzésében és kezelésében szerepük lehet a probiotikus mikroorganizmusoknak.
Megfigyelték, hogy a rotavírus okozta fertőzések esetén csökkent a hasmenés időtartama, s enyhültek a tünetek, ha a beteg
probiotikumot is kapott. Különösen a Lactobacillus acidophilus, a Lactobacillus GG és a Bifidobacterium bifidum adagolásával értek el jó eredményeket.
Az antibiotikumos kezelésekkel összefüggő hasmenéses állapotok megelőzésére olyan joghurtot adtak a betegeknek, amely a normál joghurtkultúra mellett Lactobacillus GG-t is tartalmazott. A hasmenéses napok száma a negyedére csökkent a kontrollcsoporthoz képest, akik nem kaptak probiotikus baktériummal kiegészített tejkészítményt.
Jelenleg a következő folyamatoknak tulajdonítják ezt a hatást:
- számos tanulmány szerint a probiotikus baktériumok képesek megkötődni a bélfal sejtjeinek felszínén, miközben ezekért a kötőhelyekért versengenek a patogén vírusokkal és baktériumokkal. Így képesek a kívánt célnak megfelelően szabályozni a bélflóra összetételét,
- más eredmények arra utalnak, hogy a probiotikus baktériumok olyan anyagokat, ún. bakteriocineket (például nisint) termelnek, amelyek képesek gátolni a patogén baktériumok növekedését,
- az immunrendszerre gyakorolt hatásuk segítségével képesek megelőzni a hasmenéses megbetegedéseket, illetve enyhíteni a tüneteket.
Az élelmiszeriparban ezeket a baktériumokat leggyakrabban a tejkészítmények, tejtermékek előállításához használják fel. A számos faj közül azokat részesítik előnyben, amelyek humán bélflóra eredetűek, mert ezek alkalmasabbak a gazdaszervezet élettani igényeinek kielégítésére, s könnyebben képesek megtelepedni a bélrendszerben, mint a vad törzsek. Az emberi bélflóra eredetű törzsek közé tartozik a Bifidobacterium adolescentis, a B. bifidum, a B. breve, a B. infantis, a B. longum, a Lactobacillus acidophilus, az L. casei subsp. rhamnosus és az Enterococcus faecium.
A tejipar e fajok adott célnak legjobban megfelelő tulajdonságú törzsei közül választ termékeinek előállításához.
A különböző tejipari cégek egyre nagyobb választékban kínálnak probiotikus (élattanilag hasznos) baktériumokkal előállított készítményeket. Egészségünk megőrzése érdekében érdemes közülük naponta fogyasztani!
Varga Zsuzsa főiskolai adjunktus
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Egy kis tudomány
